Túrmezei Erzsébet ~ Most más madár dalol

Mióta Jézus Krisztus velem jár,
elhallgatott a fekete madár,
mely minden év után azt sírta: Kár!

Végig az úton, tűnő éveken
azóta más madár dalol nekem.
Erőm újul a csengő éneken.

Ha hervad a százvirágú tavasz,
arról dalol, hogy Jézus ugyanaz,
akár virág nyit, akár tél havaz.

Ha évek után évek tűnnek el,
és egyre sebesebben szállnak el,
– az örök ifjúságról énekel.

Arról, hogy mindig új a kegyelem,
és mindig egy, aki itt jár velem
fénylő nappalon, sötét éjjelen.

A célról, amint hívogatva int,
s minden lépéssel közelebb megint...,
melyért könny, küzdelem megérte mind.
Előttem száll, és énekel nekem.

Énekeit vele zümmöghetem,
amint megyek át tűnő éveken.
Újulva hallgatom új dalait,
amint reájuk sorra megtanít
a csodaszárnyú, szent madár: a HIT.