Oldalak

 
 S.O.S.

Órámra pillantok: sietni kell.
Vár a vonat, a busz , a munkahely,
várnak a feladatok, küldetések...
És Mesteremre gondolok.
Neki nem volt órája, mégse késett.
Soha egy percet se késett.

Mesteremre, aki gyalog járt.
Megállt betegek és virágok mellett.
Mégis odaért vonat, autó, repülő nélkül
mindenhova, amikor kellett.

Mesteremre, aki nem ismert
rohanást, hajszát, időzavart.
Csak egy láthatatlan órát figyelt,
egy láthatatlan vezérlő kezet...
s mindent elvégezett.

Élő Mesterem, irgalmazz! Segíts!
Szent titkodra taníts meg engem is!

Túrmezei Erzsébet